Szapolyai János ezüst-dénárja a kép szerint.
Az Unger: 705 típustól eltér (a címerpajzs teteje egyenes és felette rozetta látható)
verde: Buda = A - B
súly: 0, 56 g
átmérő: 16 mm
I. (Szapolyai) János (1487-1540) II. Lajos király halála után Szapolyai János bejelentette igényét Magyarország trónjára. A hivatkozási alap az 1505. évi országgyűlés határozata volt. Akkor az országgyűlés kimondta: ha II. Lajos fiúgyermek nélkül hal meg, kizárólag magyart választhatnak királlyá. Szapolyai János 1526. október 14. -ére Tokajba országgyűlést hívott össze, amelynek résztvevői az 1505. évi végzésre hivatkozva ki is kiáltották Szapolyai Jánost királynak. II. Lajos özvegyének, Mária királynénak a bátyja, Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg is jelentkezett: az 1463., illetve 1491. évi békekötésre, továbbá az 1515-ben megerősített Habsburg-Jagelló házassági szerződésre hivatkozott. Ferdinánd trónigényének nagy nyomatékot adott, hogy Európa leghatalmasabb uralkodója, V. Károly német-római császár és spanyol király a bátyja volt. Szapolyai a Habsburgok trónigényét megpróbálta megelőzni azzal, hogy három ízben is megkérte Mária, az özvegy királyné kezét, de a 21 éves özvegy nem kívánta feladni családja trónigényét. Szapolyai ragaszkodott ahhoz, hogy királlyá választása az összes rendek jelenlétében menjen végbe, ezért 1526 novemberére országgyűlést hirdetett Székesfehérvárra. Közben seregeivel elfoglalta Budát, Esztergomot, s magához vévén a koronát, mintegy 6000 fegyveressel érkezett Székesfehérvárra, ahol november 11. -én meg is koronázták. I. János külföldi csapatok kialakítására is törekedett. Főként a Habsburg-ellenes hatalmakhoz közeledett. Egyfelől királlyá választását akarta elismertetni -hiszen 1526. december 17. -én Pozsonyban a Habsburg-párti rendek Ferdinándot választották Magyarország királyává-, másfelől segítséget keresett a törökkel való szembenálláshoz, ami egész Európának érdeke volt. V. Károly császár ösztönzésére János és Ferdinánd 1538-ban Váradon békét kötött. Királynak ismerték el egymást, s úgy határoztak, hogy az általuk birtokolt területek határvonalán osztják meg az országot. János után Ferdinánd örököl, ha pedig nem lenne fiú leszármazottja, akkor V. Károly utódjaira száll e jog, s csak ilyenek híján következnének János király örökösei. És csupán akkor száll vissza a rendekre a szabad királyválasztás, ha neki sem lenne fia. A szerződést, mivel az a török érdekeit sértette, hiszen távlatilag az ország újraegyesítését tűzte ki célul, nem hozták nyilvánosságra. Ferdinánd 1539 októberében beárulta a békeszerződést a Portán. Csakhogy csalódnia kellett, mert I. Szulejmán még a felajánlott adó ellenében sem volt hajlandó elismerni őt Magyarország királyának, I. János pedig megfelelő nagyságú "ajándékkal" kiengesztelte a Portát. 1539 végén néhány főúr szövetkezett egymással, hogy János király halála esetén ők választják ki az utódját, egymást pedig megvédelmezik. A király sejtette, hogy uralma megdöntésére fogtak össze. Fiatal, állapotos feleségét, Izabellát Budán hagyva, 1540 márciusába Erdélybe indult, hogy leszámoljon belső ellenzékével. Tordára országgyűlést hívott össze, s a szervezkedés vezéralakjait halálra ítélte. I. János királyt 1540. május végén, élete utolsó napjaiban tudta meg, hogy fia született. Halálos ágyán mondott politikai végrendelete óvott a Habsburg-ház tagjának magyar királlyá választásától, helyette a szultán pártfogásában való bizakodást ajánlotta környezete figyelmébe.
Jelenlegi ára: 5 000 Ft
Az aukció vége: 2018-04-09 23:50 .
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése